Úgy bizony! Ne siránkozz, ne gondolkozz sokat, tégy meg mindent, ami jól esik, mindaddig, amígy tükörbe tudsz nézni, és jót tesz!
Úgy bizony! Ne siránkozz, ne gondolkozz sokat, tégy meg mindent, ami jól esik, mindaddig, amígy tükörbe tudsz nézni, és jót tesz!
A Delfin
A világ egyik legcsodálatosabb teremtménye, aki egyben a kedvenc állatom is. Okos, értelmes és gyönyörű akár egy természetfeletti lény, mégis érthetetlen számunkra. Az emberhez igazán közel jár, de mégsem értjük mit mondhat, és végképp mit gondolhat. Ha ránézek a szabadságot, látom. A kékség, mely körülveszi az életet adó lét színe. A levegő, a víz, mind a nagy terek a megvalósíthatóságok jelképei. Nagy a valószínűsége annak, hogy ezért is áll hozzám ilyen közel ez a kedves állat. Alapjába véve én is egy szabad ember vagyok, aki vágyik arra, hogy szeressék, megértsék és törődjenek vele. A friss levegő, a csodálatos tenger mind-mind arra ösztönöznek a rossz napjaimban, hogy a világon van egy hely, ahol igazán önmagam lehetnék, és boldogan élhetnék. A delfinek élete varázslatos. Családban élnek mégis külön utakon járnak, és mindenki igazán szereti őket. Ha létezik előző élet, akkor én előző életemben tuti, hogy delfin voltam. Ha pedig nem akkor halálom után szeretnék az lenni. Örülök, hogy megoszthattam másokkal ezt a fajta rajongásom. Pedig ez még csak a kezdet, aki ismer az tudja, hogy sok minden van még amit igazán szeretek.
A véleményem arról, hogy miről kellene szólni a blognak.
-Többek szerint a blog vagy internetes napló, a velem történt mindennapi eseményeket meséli el. Szerintem ez nem olyan fontos, mivel én biztos nem fogom "kiteregetni a szennyest" idegenek számára. Ha már írni kell, akkor olyan legyen, amilyet én szeretnék. Gondolataim áradatával szeretném megmutatni, hogy mikor, mit lehet érezni, tenni a világban felmerülő fogalmakkal. Mint például barátság, szeretet, szerelem, öröm, bánat, gyűlölet vagy esetleg odafigyelés. Ez egy pár dolog, melyek mindennapi életünkben megbújva segítenek át minket az élet nagy területein. Vannak emberek, akik szeretik a velük történt dolgokat elmondani nyilvánosan, de én nem ezen nyilvánosságra vágyók közé tartozom. Az életemben történt események igazán fontosak számomra, és ezért is, csak olyan személyekkel osztom meg, akik érdemesek rá. Lehet, ez önzőség, de manapság már akárki szerepelhet újságokban, televízó műsorokban. Tehát a média átvette a hatalmat az emberek felett, és a blog is ezek közé tartozik. A véleményt senki sem veheti el, esetleg átalakíthatja, netán befolyásolhatja, de az eredmény ugyanaz marad. Szóval én így gondolom, ha pedig valaki másra vágyik, rengeteg olyat talál, ami az eredeti blognak megfelel. Tudom és érzem, hogy így nem ártok senkinek, de mégis adok egy darabkát magamból.-
Jóóóóóó Reggelt Vietnám! Ez a mondat vidámságot hoz a lelkembe. Valaki egyszer mondta nekem, hogy mindig próbáljunk vidámnak lenni, még ha borongós az idő, vagy talán valami igazán szomorú dolog ért bennünket. Mindenre van megoldás, csak hinnünk kell benne, hogy a változással előre lépve elénk tárulhat egy új, csodálatos világ. Na elég a búslakodásból! Fel fel vitézek, és mindenki gondoljon valami igazán vicces alkalomra, vagy eseményre, ami valaha történt vele. :-)
Remélem mindenki gondolt, aki elolvasta ezt a csodálatos eszmefuttatásom. Ha nem sikerült, akkor tuti röhögni fog, ha megnéz egy videót az interneten. Ott mindig készítenek naprakészen egy-egy igazán mókás történetet. Sokan azon is nevetnek, ha valaki elesik vagy nekimegy valaminek. Ez kárörvendés is lehetne, de inkább nevetünk rajta, pedig valószínű, hogy az illetőnek nem olyan örömteli esemény. Inkább nevessünk százezerszer, mint sírjunk bánatunkban egyszer is!
Ezért most pár viccel kedveskednék az olvasóimnak, hogy az életük legyen mindig boldog és vidám, s a boldogság közben gondoljanak néha Rám!
Íme egy pár szöszenet:
- Mit csinálsz, ha már huszadszor fagy le a rendszer?
- Control alt cipőtalp...
- Mit vet a kövér paraszt?
- Jó nagy árnyékot....
Mi az? Piros és nem tesz jót a fogaidnak?
- Tégla!
Légy vidám!!!!
:-)
Az ember nem is gondolná, mennyi bonyodalommal jár a blog készítése. Kíváncsiságunknál fogva hajt az érdeklődési vágy, hogy vajon mit és hogyan kell csinálni. Ha esetleg mégsem úgy történnek a dolgok, ahogy mi elképzeltük, akkor elkezdünk idegeskedni, ami nem sok jóhoz vezet. Például árt a szépségnek. Pedig a szépség nagyon fontos egy fiatal, életerős nő számára, amilyen én is vagyok. De ez úgyanúgy vonatkozhat bárkire. Mert az emberek sokkal jobban vonzódnak a széphez, mint a csúnyához. A szép fogalma sokoldalú lehet, régen a csúf is csak egy árnyalata volt a szépnek. De ma már a szép negatív pólusának tekintjük. Tehát nagy erőfeszítések árán sikerült létrehoznom ezt a blogot. Eddig nem is gondolkodtam rajta, mert úgy véltem, hogy másképpen is kitudjuk fejezni magunkat. Igaz, most is így gondolom, csak a Főiskolán egy érdekes feladat a tanulók számára. Szerintem is jó dolgozat anyag kezdésnek azoknak, akik on-line újságírást tanulnak. Az én számomra a Napló egy titkos dolog, de a világ fejlődése által a titkainkat is megmutathatjuk másoknak. Lehet, egyszerűbb, mint egy kézzel írott, de nem annyira személyes. A személyes kontaktus pedig nagyon fontos számunkra. Az élet egyik mozgatórugója.